"Persze a testi jóllétért is gyakoroltam gyerekkoromban, hogy helyreállítsam egészségemet. Ti is elértetek már bizonyos fokú kifinomultságot a bemutatás művészetében.

Nos elmondanám nektek, hogy talán mostanáig minden figyelmünket arra fordítottuk, hogyan terjesszük ki, hogyan nyújtsuk meg és hogyan terjesszük szét a test benső rétegeit szomatikus szinten, ahol arra használjuk elménket és az értelmünket, hogy a test megnyúljon és szétterjedjen. Ma arra kérlek benneteket, úgy gyakoroljatok, hogy ne a test megnyújtásában és szétterjesztésében gondolkodjatok, hanem az értelem és tudatosságotok megnyújtásában és szétterjesztésében, ami inkább kiterjeszti majd testetek, mint amennyire jelenleg kiterjed. Tehát tüskeként használjátok tudatotokat, értelmeteket, és lássátok, hogy a léleknek ez a két benső hordozója teszi, hogy a testetekben lévő rostok és sejtek érzik a létezést - hogy értelmesen, tudatosan, lelkiismeretesen kapcsolódjatok össze a test sejtjeiben. Biztos vagyok abban, ha olyan eszközként használjátok az értelmeteket, hogy az kiterjessze testeteket, akkor egyek vagytok Istennel, a lelketekkel, testetekkel. A test az önvaló támasztéka. A test az önvaló segédeszköze. Tehát ha a segédeszköz nincs jelen, egyáltalán nem tudunk egymással kommunikálni, vagy közösségbe kerülni. Mivel a test az önvaló támasztéka, ezért mindenkinek kötelessége ápolni azt. Az erkölcsiség ott kezdődik, mikor foglalkoznotok kell avval, hogy megtartsátok a testet szilárd és teljes jóllétben azért, hogy a benső elme, a benső tudatosság, a benső értelem, a benső önvaló szabadon mozoghasson, mert elszakadt a testhez való kötődéstől, és a lélekhez való kötődés felé mozdul. Ez az üzenetem mindannyiótokhoz, és Isten áldjon benneteket."